Barátnőimmel mostanában gyakori szokásunk lett, hogy fürdőkbe járunk el, ahol gyakran sokkal könnyebben ki tudjuk beszélni azt, hogy kivel mi történt, mióta nem találkoztunk. Ilyenkor nincs itt senkinek se a férje, hogy beleszóljon, és a meleg vízben ülve talán még az ember nyelve is könnyebben megoldódik.

Így került szóba múltkor az egyikünknek, Annának a kerti locsolórendszerének a felújítása. Talán arról beszélgethettünk, milyen drága a belépőjegy a legtöbb fürdőbe – persze, ez a hátránya megvan annak, ha az ember itt akar beszélgetni –, és megállapítottuk, hogy bizony, a víz drága dolog.

Erre Anna rögtön fel is kapta a fejét, és elmesélte, hogy ő is éppen ezzel a problémával áll szembe, mivel a kertünkben van egy kút, amiről nem tudja, hogy hogyan tudnák kihasználni. Elméletileg víz van benne, nincs kiszáradva, csak nagyon mélyen. Nekik viszont rengeteg spórolást jelenthetne, ha a nyári locsolásukat a nagy kertjükben, azt nem a vízvezetéken át kapott vízből oldhatnák meg, hanem a kútból nyerttel. Azt azonban nem tudja, hogy ennek a megoldásához mire lenne szüksége.

Szerencsére egy páran még értettünk annyira a témához, hogy meg tudjuk neki mondani, hogy valószínűleg, ha beruházna egy szivattyúra, ami képes lenne arra, hogy a mélyből a felszínre hozza a vizet, akkor könnyedén tudna azzal locsolni. Pár fontos kérdés azonban még kapcsolódik ehhez a témához, például hogy milyen mély a kút, és hogy milyen technikával készült: fúrt vagy ásott?

Anna azt biztosan meg tudta mondani, hogy fúrva volt a kút, arra azonban nem mert volna megesküdni, hogy pontosan milyen mély: annyit tudott, hogy egy kevéssel lehetett több, mint 10. Ez az információ igazából már elég is volt ahhoz, amit mi akartunk, hisz azt jól tudtuk, hogy ha felszíni szivattyút akar venni, akkor az legfeljebb 6-8 méter mélyről tud vele vizet felszívni.

„Akkor mégis mit tudok csinálni? Hagyhatom veszni azt a vizet?” Erről persze szó sincs, csak egyszerűen mélykúti szivattyút kell használni a víz kinyerésére. Ez azt jelenti, hogy egy olyan speciális szivattyúra lesz szüksége, amit le tud engedni a kútba, és annak a segítségével fel tudja majd pumpálni a vizet a felszínre. „Igazából” – próbáltuk magyarázni – „Ez is egy ugyanolyan szivattyú, mint amiket megszoktál, csak le kell engedni a kútba.”

Azért van még pár különbség: ehhez például szükség lesz egy kötélre, amin keresztül le lehet engedni, és ami nem fog tönkremenni a nedves környezetben se. A másik pedig, hogy itt sokkal nehezebb lesz az áramellátás biztosítása, hisz azt is le kell majd juttatni a kút mélyére, a mélykúti szivattyúhoz, amihez biztos, hogy kell majd hívnia egy villanyszerelőt, hogy szakszerűen, biztonságos módon legyen megoldva. Ezt leszámítva azonban, vizet felszívni és locsolni ugyanúgy tud majd, mintha hagyományos szivattyúja lenne.

Igaz, valójában a szivattyúhoz is azt ajánlottuk, hogy keressen fel szakembert. Már a megfelelő mélykúti szivattyú kiválasztása is nehéz feladat lehet, és nyilván egyedül, hogyha tényleg semmit se ért a témához, nem fogja tudni jól beszerelni. Rengeteg apróság tartozik a dologhoz: a szívó cső végére szerelt szelep, amit szűrőkosárral kell ellátni például pont egy olyan dolog, ami felett a tapasztalatlan szem elsiklana, de egy szakember azonnal látni fogja, hogy szükség van rá, és ki kell egészíteni a rendszert. De ugyanilyen fontosak lehetnek a gyakorlati trükkök: az, hogy valaki megfelelően elmagyarázza neki például azt, hogy télen vízteleníteni kell a rendszert, és hogy miért van erre szükség, mi ellen véd.

Így aztán meggyőztük, hogy bár mi mindenben segítünk, de a legjobb lesz egy szakember segítségét kérnie, és akkor garantáltan meglesz az öntözőberendezése a nyárra, és ki tudja, valószínűleg pár éven belül még az árát is visszahozza.

„Csak azt tudnám, hogy a fürdő üzemeltetőinek miért nem mondták el, hogy mélykúti szivattyút használjanak. Akkor olcsóbb lehetne a mi belépőnk is!”